A nap rosszul indult, nagyon rosszul. Korai kelés, unalmas előadás a marketingkutatásról (Mariann 15 percben leadta volna...), majd szerencsére elkezdődött a nemzetközi marketing is. A tanár személyiségével még nincs is probléma, jófej meg minden, de nekem nagyon gyors ahogy beszél, úgyhogy nem sok mindent értettem. Mindegy van egy 700 oldalas könyv amit lehet használni vizsgán. Vizsga... hát igen nem tudom hány részből fog állni. Előadást kell tartani, céghez kell menni kutatást végezni, "zárthelyi" is lesz... Ennek a tantárgynak nem örülök. És baromi hosszú volt... Délután 3-ig, reggel 9-től. És itt még azt sem teheted meg, hogy nem mész be, mert minden órán névsort írnak. Klassz. Ennyit a jókedvről mára.
Szerencsére a késő délutánom már jobban alakult, köszönhetően magamnak. Kitaláltam, hogy a szokásos útvonal helyett másfelé megyek. Ma is tekertem 20km-t. Sebaj. Jót tesz! Főleg széllel szemben, hegyre felfelé! Hihetetlen, hogy 10km-en belül mennyire változatos ez a környék! Eddig mindig csak a LIDL-ig mentünk, de ami mögötte van...
Raklapok, azonkívül egy út az akvárium felé. Hát ez a környék nem teljesen makulátlan. Elhagyatott házak, szemét, rozzant híd (Margit-híd győztes hozzá képest)... , de legalább feelinges. Lehet, hogy hülyén hangzik, de itt még a "Kőbánya negyed" is hangulatos... Ami a hídon átérve fogadott az viszont gyönyörű. Az út bal oldalán egy hatalmas hegy, a jobb oldalán öblök, tengerpart. Tábla jelzi, 1,8km az akváriumig. Ahogy közeledik, kezdenek eltűnni a házak, a civilizáció, nem marad más csak a természet meg az az egy szál út, mellette kétoldalt a járda, és rengeteg ösvény a tengerpartra, fel a hegyre stb...
Az akvárium egy hatalmas öböl szélén van, nem mentem be, de az öbölnél kb 1 órát tölöttem. Nem fordultam vissza, gondoltam megkerülöm a hegyet, találtam egy kerékpárutat a part mentén. Erről nem tudok írni mást azonkívül, hogy gyönyörű. Talán a legszebb rész amit láttam idáig!
A hegy túloldalán, amit eddig nem láttunk, van egy igen fess kertváros. Aki látta már a Született feleségek c. sorozatot, annak annyit mondok, hogy a Lilaakácköz putri ehhez képest... Fényképezni nem mertem, mert sokan voltak az utcán. Így is néztek, mit kereshetek arrafelé, hiszen gondolom mindenki mindenkit ismer a környéken.
Körbeértem, és most először láttam a várost a tenger felől. Az eső is elállt, és a szivárvány is jókor jött - fényképeztem ezerrel.
Hazafelé még megálltam a másik kikötőnél, ez a városrész is elég jellegzetes.
Talán a képekről látszik, hogy itt megéri bicajozni. Máskor is jövök erre azt hiszem!
(szkeptikusoknak: tudom, hogy hihetetlen, de a szivárványos képet nem módosítottam, nem vettem intenzívebbre a színeket, semmi Photoshop, és igen kettesével jelennek meg, nem a gépem rossz!!! Itt ilyen szarul néznek ki a dolgok :) )
Megkaptuk a bicajokat végre. 3-ból 2 jó is, még egyet kell szereznünk és hirtelen minden rendbe jön.
Elindultunk bulizni, de csak az 5.emeletig jutottunk. Leragadtunk német haverjainknál, Fruzsi megmutatta nekik is a legfinomabb hungarikumot... garantált lett a vigyorgás.
Este elindultunk a "TV"-toronyhoz és találtunk egy kilátót. Nincs mit mondanom róla, a képekről kiderül mennyire rosszul jártunk Norvégiával!
Suli után bemutattak egy portugál likőrnek, szóval a délután maradék részét átdumáltuk.
